2016. február 24., szerda

Mielőtt mennél...

Annyi mindent kéne mondanom mielőtt mennél...
És sajnos lehetetlen téged lebeszélni arról hogy menjél...
De ha egyszer így összezavarsz a beszéd sem a régi már...
És ha velem vagy a szívem is gyorsabban kalapál...
Sokszor gondolok arra, vajon miben lehetnék jobb...
Hogy neked megfeleljek ahhoz nem kell más csak mondd...
Mondd milyen is legyek, mit szeretnél igazán?
Legyek mindig melletted vagy adjak időt talán?
Biztos lábon állunk vagy csak össze-vissza hanyatlunk?
S ha így van, mi lesz majd mitől biztos lábon állhatunk?
Vajon lesz-e valaki, aki tönkre tesz majd mindent?
És ha jön ő vajon mit kell majd hogy higgyek?
Egy lány, kivel én nem vehetem fel a versenyt,
Te vajon majd őt választod és én akkor többé nem kellek?
Annyi mindent szeretnék tudni mielőtt mennél...
Nem is kell olyan sok, csak egy kicsit többet ennél...
Annyi mindent szeretnék személyesen elmondani,
De félek attól, hogy te nem akarod hallani...
Félek miattam te is rossz útra térnél ,
Vagy ha nem is, az egész helyzetet megelégelnéd.
Egyetlen szó... Még egy utolsó...
Csak néznek utánad a távolból.
De nem! Ennek nem kell így lennie!
Én hiszek benned és ha te is hiszel bennem,
Képesek vagyunk bármire amit szeretnénk.
Miénk lehet a hold, a csillagos ég...
Annyi mindent kéne még elmondanom...
Mielőtt elmész... És véget ér a szép álom...
Elmondom hát, nem félek már kimondani!
Veled minden perc ajándék, mit néha félék kibontani...
Hisz olyan gyorsan elillan, mintha ott se lett volna,
És csak várjuk, várjuk a következőt, hogy halkan azt mondja:
Nem kell ide más, nem kell ide semmi...
Te szeretsz engem, s nekem elég ennyi...
Annyi mindent kéne elmondanom mielőtt mennél...
De sajnos nem tudom jobban elmondani ennél.

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése

 
;